Üres lelátók előtt vertük a Kaposvárt

2020.03.11 21:17NBI A

Jó játékkal, végig vezetve zsebeltük be újabb győzelmünket a bajnokság alapszakaszában a Kaposvár vendégeiként.

Kaposvári KK - Pécsi VSK-VEOLIA 73-86 (17-22, 16-12, 15-23, 25-29)
Férfi Kosárlabda NB I. alapszakasz, 21. forduló. Kaposvár, Kaposvár Aréna (zárt kapus mérkőzés)

Kaposvári: Krnjajski 11/6, Norfleet 12, Csakarevics 6, Lalics 17, Dramicsanyin 5. Cs.: Davis 9, Hendlein 10/6, Baki 3/3, Bogdán. Vezetőedző: Ivkovics Sztojan. PVSK-Veolia: Pongó M. 9/3, Ruják 5/3, Diggs 13/3, Csirics 3/3, Horti 7/3. Cs.: Budimir 15/9, Aiken 14/6, Smith 20/6. Vezetőedző: Dragan Alekszics.

Kis túlzással, amikor csapatunk elindult Kaposvárra, még arra készülhetett, hogy egy félelmetes hangulatú, ízig-vérig rangadót játszik majd a KKK-val, mire azonban leszállt a buszról Dragan Alekszics legénysége, már tudhatta mindenki, hogy rangadónak ugyan rangadó lesz az előttük álló csata, azonban a félelmetes hangulatnak se híre, se hamva nem lesz. A délutáni kormányhatározat okán ugyanis, a koronavírus elleni harc részeként derült ki, hogy csak zárt kapuk mögött lehet megrendezni, sok egyéb rendezvény mellett például egy NB I,-es kosárlabda-mérkőzést is.

A körítés – vagy épp annak elmaradása – azonban érezhetően a hazaiakat fogta meg jobban, az első negyedben ugyanis főként a mi akaratunk érvényesült Ivkovics Sztojan együttesével szemben. Támadásban szép megoldásokat mutattunk, a dobott pontok is eloszlottak, mindenki kivette a részét abból, hogy tíz perc alatt ötpontos előnyt tudtunk kiharcolni. Természetesen hasonló folytatásban bíztunk, és ami a védekezésünket illeti, nem is volt különbség a remények, és a valóság között. A második negyedben is csupán 16 pontig jutott a Kaposvár, közben azonban Hendleinék is feszesebb védekezésre váltottak. Ez meg is zavart minket egy kicsit, elég sok pontatlanság csúszott a játékunkba, és gyakran tiszta helyzet nélkül emeltünk rá dobásokat. Sajnos ennek meg is lett az eredménye, hiszen az első félidő végéhez közeledve egyre közelebb került a Kaposvár. Olyannyira, hogy az utolsó pillanatban, Davis dobása már azért szállt a gyűrűnk felé, hogy hazai előnnyel záruljon a második negyed – szerencsére azonban, egy kis gondolkodás után a labda lecsorgott, így ha csak egy ponttal is, de mégiscsak vezetéssel vonulhattunk pihenőre.

A második félidőt aztán nagyon nagy lendülettel kezdtük. Rögtön két Horti-kosárnak örülhettünk – az egyik egy egykezes zsákolás volt ráadásul –, és bár erre igyekezett is reagálni a Kaposvár, ők sem tudtak mit kezdeni azzal, hogy elkezdtek bepotyogni a tripláink. Aiken, Smith, majd Pongó is betalált kintről, majd Smith duplája már azt jelentette, hogy 51-40-re vezetünk. Ezen hazai oldalon az időkérés sem sokat segített, ugyanis a harmadik negyed végéig meg is maradt a tíz pont körüli vezetésünk. Az utolsó játékrész aztán hatalmas gólcsenddel indult, két percen keresztül senki sem tudott betalálni, a nagy kosár-aszályt végül Ruják hármasa törte meg. Kisvártatva aztán Budimir trojkájának köszönhetően már tizenhat ponttal vezettünk, szűk hét perccel a vége előtt tehát elkezdhettünk hinni benne, hogy meglehet a meccs. Igaz, ekkor jött egy olyan két perc, amikor egy kicsit azért elbizonytalanodtunk, a KKK ugyanis nagy rohanással tízen belülre került, azonban szerencsére ezen az estén mindig akadt egy-egy olyan játékosunk, aki ki tudta húzni a csapatot a slamasztikából. Sokatmondó adat, hogy a meccs végére minden pályára lépő játékosunk dobott pontot, ráadásul Csirics triplája a meccs legvégén azt is jelentette, hogy minden egyes játékosunk neve mellé legalább egy hárompontos is odakerült. A vége tizenhárom pontos győzelem lett, aminek azért még úgy is örülhettünk, hogy sajnos a játék sava-borsa, a szurkolók ezúttal hiányoztak a lelátóról. Sajnos ehhez nagyon úgy fest, hogy hozzá is kell szoknunk. Persze, ha közben jönnek a győzelmek, talán egy fokkal könnyebb lesz kivészelni ezt a rendkívüli időszakot.

Dragan Alekszics: - Tudtuk, hogy a Kaposvár egy nagyon keményen küzdő csapat. A magas embereink jól oldották meg feladatukat a palánkok alatt, és a társak jól segítettek nekik a védekezésben. Mindkét csapatnak nehéz volt játszani ilyen körülmények között, de különösen a Kaposvárnak volt kellemetlen, mert a szurkolótáboruk biztos plusz adrenalint jelentett volna a nehéz pillanatokban. Remélem, nem tart sokáig a zárt kapus meccsek sora.