Nem volt kérdés

2021.05.05 20:23NBI A

Végig vezetve szórtuk meg hazai pályán a Jászberényt, és nyertük meg a meccset 41 ponttal.

Pécsi VSK-VEOLIA - Jászberényi KSE 124-83 (29-18, 31-24, 35-16, 29-25)
Férfi Kosárlabda NB I. rájátszás (9-14. hely) 8. forduló. Pécs, Lauber Dezső Sportcsarnok, 100 néző.
Vezette: Tőzsér, Söjtöry, Nyilas.

PVSK-Veolia: Ruják A. 5/3, Funderburk 17/3, Carev 8/6, Budimir 13/9, Brkics 15. Csere: Demeter 20/3, Lewis 14/6, Krivacsevics 14, Dragasevics 18/12, Hőgye. Vezetőedző: Dragan Alekszics. Jászberény: Füzi 19/9, Ruják B. 4, Filipovics 15/6, Czirbus 14/6, Primorac 20/15. Csere: Katona 11/9. Vezetőedző: Patai Benjámin.  

Hosszú idő után léphettünk pályára ismét úgy, hogy szurkolóink is a Lauber lelátói  lehettek, így játékosaink izgatottan várták a Jászberény elleni bajnokit. Persze érthető módon, az óriási tömeg egyelőre nem volt realitás, de aki kijött a csarnokba, az nem kellett, hogy csalódjon. Csapatunk ugyanis már az első negyedben megmutatta, hogy nagyon is komolyan veszi a találkozót. Annak ellenére is, hogy a berényiek amerikai játékosaik nélkül, elképesztően szűk kerettel érkeztek Pécsre. Persze ez mit sem von le Budimirék teljesítményéből és hozzáállásából. Tíz perc alatt ugyanis alaposan megszórtuk ellenfelünket. Az első negyedben öt triplát süllyesztettünk el a gyűrűjükben – ebből kettőt ráadásul Carev Alekszej, akit érthető módon jókora tapssal jutalmaztak meg szurkolóink. A 29-18-as első tíz perc után aztán rátettünk még egy lapáttal, a második negyed elején ugyanis három perc alatt dobtunk 14-et. Mondjuk közben Primorac révén azért a Jászberény is pötyögtetett, de nálunk mindenkiben benne volt a pont ezúttal. Az előnyünk így fokozatosan növekedett is. Voltak kifejezetten szép megoldásaink, és az összeállításokat nézve is meglévő erőfölényünket a pályán is meg tudtuk mutatni. Ami egyedül zavarhatta a szakmai stábot, az a sok kapott pont volt, ugyanis az elő félidőhöz érve 42-n állt a Jászberény, emiatt pedig biztosan nem dicsérte meg Dragan Alekszics a játékosait az öltözőben. Persze azéért a húsz perc alatt elsüllyesztett 60 egység nem mutatott rosszul.

A nagyszünet után aztán nagyot változott a játék képe. Az addigi pontzuhatagot hatalmas gólcsend követte. Sőt, eleinte még a Jászberény volt valamivel jobb támadásban, igaz, ahogy teltek a percek, úgy ráztuk meg magunkat. Funderburk sorozatban kezdte szállítani a kettő plusz egyes akciókat, de Brkics is nagy kedvvel zsákolgatott egy-egy labdaszerzés után. A kezdeti megtorpanásunk után így jutottunk el addig a 27. perc végén, hogy meglett a közte 30, pontosabban 31, ugyanis Demeter kosarával 85-54-re alakult az eredmény. És a negyed utolsó perceiben még erre is rátettünk egy lapáttal. Lewis a legvégén bevert triplája azt jelentette, hogy közel 40 pontos előnnyel várhattuk az utolsó játékrészt. Ott pedig már igazából senki sem foglalkozott a védekezéssel. A Jászberény és mi is mentünk előre, és gyakorlatilag minden egyes támadásból kosarak születtek. Az utolsó percekben mindent megtettünk azért, hogy Hőgye Patrik is feliratkozzon a pontszerzők közé – ezzel minden pályára lépő játékosunk neve mellé került volna kosár –, de ez végül nem sikerült. Az utolsó tíz perc nagy dobópárbaját végül mi nyertük, és a meccset is úgy hoztuk, hogy a közte negyven is meglett. Mindezt 124 dobott ponttal. Bár tétje ennek a meccsnek nem volt, de jó volt látni, hogy felszabadultan tudtunk játszani. És a végén a szurkolók tapsa minden pénzt megért. Köszönjük!

Dragan Alekszics: - Amikor láttuk, hogy nem teljes kerettel fog kiállni a Jászberény, akkor is komolyan vettük a találkozót. Az elsődleges terv az volt, hogy egyenlően osszuk el a játékperceket, ezáltal a legtöbb energiát megőrizve a pénteki találkozóra, ami nagyon fontos lesz számunkra. A fiúk nagyon jó munkát végeztek, nem az ellenféllel, csak saját magunkkal foglalkoztak. Most az a legfontosabb, hogy a kecskeméti mérkőzésig regenerálódjunk. Köszönjük a közönségnek, hogy kijöttek, és hosszú idő után szurkoltak nekünk. Remélem, hogy a következő két hazai mérkőzésen is itt lesznek.